Hasznos Tudnivalók

1.Kedvenceink ízületi bántalmai

 

Ezekben a hideg téli hónapokban az egyik legtöbb gondot okozó probléma az idősödő kutyák, macskák nagyízületeinek fájdalmas gyulladása.
Az ízületi bántalmakat sokféleképpen osztályozhatjuk, de gyakorlati szempontból legfontosabb a csípő, könyök, váll és térdízület idült gyulladása, melyet az esetek többségében öröklött,-ritkábban szerzett-rendellenes ízületi alakulás-diszplázia okozza.

Legismertebb a csípőízületi DP, de bizonyos fajtákban halmozottan fordul elő a könyök DP, és a váll ízületi porcosodási zavar. A CSD elsősorban a nagytestű kutyafajták, de sajnos egyre gyakoribb a kis és közepes testű, sokszor a magyar kutyafajtákban is.

 

A térd ízületben leggyakoribb az elülső keresztszalagszakadás, mini fajtákban pedig a térdkalács ficama. Ezek a leggyakoribb kórokok,diagnózis és kezelés hiányában egész életre szóló fájdalmas gyulladást, sántítást okoznak. A könyökízületi diszplázia fiatal 4-10 hónapos kutyákban okoz először tüneteket, visszatérő egyoldali sántaságot, melynek egyik fő jellemzője, hogy mozgatásra "bejáródik", enyhül a fájdalom. A vállízületi diszplázia szintén fiatal, egy év alatti (főleg 6-8 hónapos) nagytestű kutyák betegsége, sokszor csak enyhe mozgászavart okoz, de elhanyagolva időskorban súlyos ízületi degenerációt okoz.

 

Itt kell megemlítenünk a gerincoszlop, gerinccsigolyák, és ízületek betegségeit. Kistestű, hosszútörzsű idősödő kutyák közismert betegsége az ún. "tacskóbénulás", vagyis a különböző fokú és súlyosságú porckorong sérv. Ez a kórkép is gyakran okoz idült, fájdalmas mozgászavart, púposított testtartást, és a lábak (gyakrabban a hátulsó lábak) különböző mértékű bénulását. Szintén idősebb, de a nagyobb fajták egyedei között gyakori, a tüneteiben a CSD-hez hasonló, de az ágyék-keresztcsonti gerincszakasz "szűkülete" okozta " Cauda Equina Compresszió", melynek gyakori tünete a széklet elpotyogtatása, és a vizelet csöpögtetése, incontinencia is.

 

Legfontosabb hogy ismerjük, halljunk ezekről a betegségekről, és már kölyök vásárlásakor kérdezzük meg a tenyésztőt e betegségek előfordulásáról, az esetleges szűrővizsgálatokról, ugyanis nagy többségük öröklődő kór, amit a szülőknél vagy a fiatal kutyában elvégzett szűrő-röntgen-vizsgálattal ki lehet mutatni. Szintén nagyon fontos, hogy idősödő állatunknál korán felismerjük a bajt,-kedvencünk nehezen áll föl, hamar elfárad, séta közben gyakran leül, lábát emelgeti. Barátunk az állandó fájdalmat nem sírással jelzi, -rosszkedvű, kedvetlen, nem szívesen mozog, étvágytalan. A beteg ízületei sokszor mozgatás hatására "bejáratódnak, de ez ne tévesszen meg bennünket..Minél előbb forduljunk szakemberhez (röntgen vizsgálat elengedhetetlen!), és kövessük tanácsait. Négy alapvető gyógyítási forma ismeretes-a konzervatív-gyógyszeres(gyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapítók, porcosítók,) a fizioterápiás (mágnes, lézer, ultrahang), az alternatív energiagyógyászat (reiki, akupunktúra) vagy műtéti kezelés.E négy forma egymást kiegészítheti, támogathatja.Klinikánkon több mint 10 éve végzünk röntgen vizsgálatokat, diszpláziaszűrést (Magyar Kisállat Ortodédiai Egyesület,és a Független Diszplázia vizsgáló Bizottság), ízületi, csont és gerinc műtéteket, gyógyszertárunkban a legújabb gyulladáscsökkentők, porcosítók elérhetők. Legújabb szolgáltatásunk pedig az infravörös zuhanyfejes soft-lézer kezelés és mágnes-terápia.

 

Kollégáink közül az egyik magas szinten végzi az -energiagyógyászatot- a reiki mestere. Új kolléganőnk gyakorlott jó nevű az akupunktúrás kezelések terén. Előzetes bejelentkezés alapján várjuk a kedves gazdikat kedvenceikkel együtt napi 10 órás nyitvatartással, folyamatos ügyelettel.


2. Kedvenceink allergiás megbetegedései

 
Sokat halljuk manapság, hogy az allergia népbetegséggé vált, sajnos nem csak az emberek, de háziállataink körében is. A kutyák, macskák allergiája általában a bőr fokozott viszketegségével jelentkezik, az allergiás eredetű orrfolyás, könnyezés jóval ritkább tünet. Az állat a bőrét nyalja, rágja ami nedvedző sebek kialalkulásához vezet. Gyakori tünet a lábvégek nyalogatása. A faroktő tájék feletti viszketegség a bolhaallergia tipikus tünete.

A betegség lényegében a szervezet kórosan felfokozott érzékenységét jelenti egy bizonyos anyaggal szemben, amit ez esetben allergénnek neveznek. A mai napig nem tisztázott hogy mi okozza a szervezet allergiás áthangolódását.

A kiváltó okot tekintve négy csoportba oszthatók az allergiás megbetegedések:

 
1. Inhalációs allergia

Ez esetben az allergén a légutakon keresztül jut be a szervezetbe. Ilyen allergének a növényi pollenek, a háziporatka, vagy akár emberi hámlemezkék is. Ez utóbbi esetben a kutya gyakorlatilag az emberre allrgiás, beleértve a gazdit is.

 
2. Táplálék allergia

Bizonyos táplálékfehérjék következtében kialakult allergiás reakció, macskáknál gyakori allergén a halfehérje, kutyák esetében a csirkehús. A viszketegségen kívül gyakran jelentkezik hányás, hasmenés is, de nem feltétlenül.

 
3. Kontaktallergia

Ez esetben az állat testével közvetlen érintkezésben lévő anyagok váltalnak ki allergiás reakciót. Ilyen lehet a nyakörv, pokróc, fertőtlenítőszer maradványok a padlón. Ilyenkor a tünetek azon a testtájékon alakulnak ki, mely közvetlen érintkezésben van az allergiát okozó anyaggal.

 
4. Gyógyszerallergia

Leggyakrabban oltóanyagokkal kapcsolatban tapasztaljuk, de előfordulhat antibiotikumokkal szembeni allergia is. A gyógyszerbeadás után fél-1 órával az állat feje vizenyősen megduzzad, un. vizilófej alakul ki. A vizenyő a gégére húzódhat, ami fulladással járhat, ezért ilyen tünetek észlelésekor mielőbb állatorvoshoz kell fordulni. Az allergiát kiváltó gyógyszert fel kell jegyezni, hogy többet ne kapja az állat.

 

 

Az allergia megállapítása

Az inhalációs allergiát az embergyógyászatban is használatok bőrteszttel lehet megállapítani, fontos hogy előtte ne kapjon allergia elleni gyógyszert az állat, mert az a bőrreakciót is elnyomhatja. Újabban vérvizsgálattal is megállapítható hogy kedvencünk mire allergiás.

A táplálékallergia megállapításához az állatnak legalább 6 héten keresztül kell olyan eledelt fogyasztania, amit korábban még nem kaphatott. Több állatorvosi diétás táp is forgalomban van erre a célra. A diéta alatt csak a kijelölt tápot fogyaszthatja, és nem kaphat gyógyszereket a viszketés csillapítására. Ha a diéta alatt elmúlnak a panaszok, és visszatérve a régi eledelre újra fellángolnak, akkor kijelenthetjük hogy táplálékallergiáról van szó.

 

A kezelés

Sajnos a betegeket meggyógyítani nem lehet, csak a tüneteket enyhíteni. Amennyiben lehetséges távol kell tartani az állatot az allergiát kiváltó anyagtól, így táplálékallergia esetén az állatnak diétás tápot kell ennie élete végéig. Ha viszont kedvencünk a pollenekre allergiás akkor ez megoldhatatlan.

Ha ismerjük hogy mi okozza az allergiát, lehetőség van hiposzenzibilizáló injekció készíttetésére, ami tulajonképpen egy injekciósorozat, és hozzászoktatja a szervezetet az allergénhez. Állatok esetében a módszer legtöbbször eredményes, és hosszabb időre tünetmentessé teszi az állatot.

Kiváltó októl függetlenül lehetőség van tüneti kezelésre. Sajnos az embergyógyászatban bevált antihisztaminok kutyákban legtöbbször nem elég hatékonyak. Mivel azonban nem okoznak mellékhatásokat érdemes próbát tenni néhány készítménnyel. A szteroid gyulladáscsökkentők nagyon hatékonyan csökkentik az allergiás viszketést, de hosszú távon alkalmazva sajnos mellékhatásokat okoznak. Léteznek olyan kombinált készítmények, melyek egyaránt tartalmaznak antihisztaminokat és szteroidokat. Ezek kevésbé kockázatosak, de álatalában hatékonyak, ezért tüneti kezelésre megfelelőek lehetnek.

Ha lehetséges törekedni kell arra, hogy az allergia oka kiderüljön, és csak akkor alkalmazzunk tüneti kezelést, ha nincs más megoldás. Az okot megállapítani azonban hosszadalmas, és sokszor költséges, ezért a tulajdonostól is türelmet, kitartást kíván.


3. Elektronikus állatjelölés

 

Mire jó a mikrochip?

Egyre terjedőben van hazánkban is az állatok egyedi megjelölésére alkalmas mikrochip. Részben a korábbi bevett gyakorlatot a tetoválást hivatott kiváltani, de annál sokkal szélesebb körben lehet majd használni. A tetoválás legnagyobb hibája, hogy idővel az esetek nagy részében olvashatatlanná válik. Számtalanszor álltunk már tanácstalanul a talált fajtatiszta kutyus mellett, és próbáltuk megfejteni a tetoválási számot, sikertelenül. Ezek az állatok visszajuthattak volna gazdáikhoz, ha egyértelműen beazonosíthatók a tulajdonosaik. Nem beszélve a keverék kutyákról, akiket törzskönyv híján nem tetoválnak, jelölésükre korábban csak a nyakörvre szerelt biléták szolgáltak. Ezek sokszor hasznosak, de könnyen elvesznek, elkallódnak. Ezeket a problémákat hivatott megoldani a mikrochippel történő állatjelölés.

A chip egy speciális leolvasóval beazonosítható, és ez segítséget jelenthet az elveszett állatok keresésében, talált állatok beazonosításában.

 

Hogyan ültetik be a chipet?

A jelölés abból áll, hogy egy un. transzpodert ültetünk a bőr alá. A transzpoder egy körülbelül rizsszem nagyságú kapszula, ami a mikrochipből és egy antennából áll. Egy speciális injekciós készülékkel juttatjuk a bőr alá, a nyaktájék bal oldalán. Behelyezése kis fájdalommal jár, altatás nélkül elvégezhető. A behelyezést követően egy leolvasó készülékkel ellenőrizzük a chipet. A mikrochip behelyezéséről egy igazolást állítunk ki, ami tartalmazza a chip számát. A kód a rendelőben is nyilvántartásba kerül.

 

Mikor van rá szükség?

2004 októberétől várhatóan állatok szállításához kötelező lesz a mikrochipes jelölés, 2008-tól pedig valamennyi állat jelölését megkövetelik majd.

Bár kissé barátságtalannak tűnhet házikedvenceink beszámozásának gondolata, de a mikrochip nagy előrelépést jelenthet az állatok védelmében, ezért széles körű elterjedése minél sürgetőbb.


4. Amit a kullancsokról tudni érdemes

 
A kullancsok vérszívó paraziták, rendszertanilag a pókszabásúak közé tartoznak. A téli hidegben inaktívak, a tavaszi melegedés kelti fel őket. Ha tartósan 7-10 fok körüli a nappali hőmérséklet, akkor már számítani lehet a támadásukra. Önmagában a kullancscsípés nem veszélyes, és általában fájdalmatlan is. Sajnos azonban számos kórokozót terjeszthetnek a csípésükkel, ami emberekre, állatokra egyaránt veszélyes lehet.
 

Kutyákra nézve a legveszélyesebb két betegség a babesiosis (vérfestékvizeléses láz), és a Lyme-kór. A babesiosist egy Babesia canis névre hallgató egysejtű vérparazita okozza. A kórokozó a vörösvérsejtekben szaporodik, ennek következtében a sejtek szétesnek. A felszabaduló vérfesték súlyos vesekárosodást okozhat, ami akár az állat elhullásához is vezethet. Általában a magas láz, elesettség, és a vizelet sötétbarna elszíneződése hívja fel a figyelmet a bajra. Az idejében felismert betegség hatékonyan kezelhető, védőoltás azonban nincs ellene. Megelőzésének egyetlen módja a kullancs távoltartása. Erre a célra többféle készítmény van forgalomban. A kullancsriasztó nyakörvek közül csak megbízható, állatorvos által is javasolt készítményt használjunk. Forgalomban vannak olyan cseppek, un. "spot on "készítmények, melyek az állat bőréről felszívódnak, és tartós kullancs és bolhaellenes hatást fejtenek ki. Készítménytől függően 1-3 hónapig tart a hatásuk bolha ellen, és általában 1 hónapig védenek kullancsok ellen. A nyakörv és a spot on kombinált alkalmazásával megközelítőleg 100 %-os védelmet biztosíthatunk kedvencünknek.

 

A Lyme kór a Borrelia burgdorferi baktérium által okozott fertőzés, embereket és kutyákat egyaránt képes megbetegíteni. A fertőzés lázzal, bénulásokkal járó tüneteket okoz. A betegség ellen forgalomban van vakcina. Célszerű az állatokat tavasszal, még a kullancsszezon előtt beoltatni. Kétszeri alapoltás után évente elegendő emlékeztető oltást alkalmazni.

 

A fertőző betegségek átvitelének annál nagyobb az esélye, minél tovább szív vért a kullancs. Éppen ezért nagyon fontos a kullancs mielőbbi eltávolítása, erre a célra szolgáló kullancscsipesszel, vagy kullancs eltávolító kanállal, melyek patikában beszerezhető eszközök. A csípés helyét célszerű lefertőtleníteni, a kullancsot pedig megsemmisíteni.


Kutyák javasolt oltása

 

5. Kutyák javasolt oltási programja

 

A kiskutyákra nézve a legveszélyesebb két betegség, ami akár elhulláshoz is vezethet, a Parvovirusos bélgyulladás, és a szopornyica. Éppen ezért ez ellen a két betegség ellen kezdjük el oltani őket legelőször. Alapszabály, hogy minden oltást meg kell ismételni, mert önmagában egyszeri vakcinázás, nem eredményez megfelelő védettséget a betegségekkel szemben. Ha a kutya túl van az első négy oltáson, azaz kettő Parvovírus elleni, és kettő kombinált oltást kapott, (ami tartalmazza a szopornyicát ) akkor mehet ki sétálni az utcára, és kerülhet idegen kutyák közé. Az első négy oltás előtt csak lakásban, illetve olyan kertben célszerű tartani, ahol más kutyákkal, vagy azok ürülékével nem érintkezhet, mert még nincs kellően védve ez ellen a két veszélyes betegség ellen. Ezt követően két Coronavírusos bélgyulladás elleni oltást javasolt adni az állatoknak, majd jöhet az első veszettség elleni védőoltás. Veszettség ellen a kutyákat kötelező vakcinázni, és a jelenleg érvényben lévő jogszabály alapján, a kölyköknek egy éves kor alatt két veszettség oltást kell kapniuk. Először 3 hónapos korukban, majd 6 hónapon belül újra. Ezután elegendő az évente egyszer megismételt emlékeztető oltás. A veszettség elleni védőoltással egyidőben kötelező az állatokat féreghajtó szerrel is kezelni.

 
6. hét (Parvo+szopornyica)
8. hét Parvo
10. hét Kombinált (Parvo, Szopornyica, májgyulladás, leptospirosis)
12. hét Parvo ism.
14. hét Kombinált ism
16. hét Corona
18.hét Corona ism.
20. hét 1. veszettség
8. hónap Kombinált ism.
9. hónap 2. Veszettség
12. hónap Kombinált ism.
 

Majd évente a kombinált oltást, és a veszettség elleni védőoltást ismételni.

 

Létezik továbbá védőoltás kutyák részére Microsporum okozta gombás bőrfertőzés ellen. A vakcina megelőzésre és kezelésre egyaránt használható. Ezek a gombák emberben is megtelepedhetnek, és viszketéssel, bőrpírral járó bőrfertőzést okozhatnak, ezért érdemes gondot fordítani megelőzésükre. A vakcinázást kétszeri alapoltás után elegendő évente ismételni.

 

Tavasszal javasolt beoltani a kutyákat Lyme-kór ellen, ami kullancsok által terjesztett baktériumfertőzés. Kezelés nélkül súlyos, maradandó elváltozásokat okozhat.

Klinikánkon a kölyökkutyákat a Nobivac termékcsalád vakcináival oltjuk . A vakcinákat gyártó Intervet cég garanciát vállal a vakcinázott állatok fertőző megbetegedése esetén (Parvo, szopornyica, májgyulladás, leptospirosis, veszettség), amennyiben az állatokat előírás szerint vakcinázták.


6. Macskák javasolt oltási programja

 

A kismacskákra nézve a legveszélyesebb heveny betegségek: a macskanátha (Calicivírus) a macska rhinotracheitis (= orr, és légcsőgyulladás, herpesvírus okozza), továbbá a panleukopenia (Parvovírus). Az első két betegség légzőszervi tüneteket, illetve kötőhártyagyulladást okoz, míg a panleukopénia egy vérképzőszervi megbetegedés. A kiscicákat először ez ellen a három betegség ellen kell beoltani, és az oltást 3 hét múlva meg kell ismételni. A kombinált oltáson kívül macskaleukosis elleni oltást kell kapniuk. A macskaleukosis egy elhúzódó lefolyású alattomos megbetegedés, amellyel a hazai macskapopuláció nagyrésze fertőzött. A kiscicák többsége eleve fertőzötten születik meg, vagy kölyökkorában a szopás és az anyjával való közvetlen érintkezés során fiatalon fertőződik. A betegség tünetei változatosak, és általában többéves korban jelentkeznek, ezért felismerése nehéz. A macskaleukosis vírussal fertőzött állatokat felesleges beoltani a betegség ellen, mert a azt már nem lehet vakcinázással megelőzni. Ezért célszerű a leukosis elleni vakcinázás előtt egy vérvizsgálatot végezni, amely az esetek többségében kimutatja a fertőzöttséget /a háromhetes időközzel kétszer elvégzett vérvizsgálat eredménye tekinthető biztosnak/. Ha a cica fertőzött sajnos a leukosis elleni oltásokat felesleges megkapnia, és számítani lehet rá, hogy évek múlva megbetegedehet. A macskaleukosis negatív, azaz nem fertőzött cicák esetében viszont feltétlenül javasolt az oltás, még mielőtt más macskákkal közvetlen kapcsolatba kerülnének. Ezt az oltást is 3 hét múlva ismételni kell. Ha a cica megkapta ezt a négy alapoltást, a kijáró macskákat érdemes veszettség ellen is beoltatnunk. Ezután az oltásokat (kombinált, macskaleukosis, veszettség) elegendő évente ismételni.
 
8. hét: Kombinált
11.hét Kombinált
14. hét Macskaleukosis
17. hét Macskaleukosis
20. hét Veszettség (kijáró macskák esetében)

 

Majd évente a kombináltat, a macskaleukosis elleni oltást, és a veszettség elleni oltást ismételni.

 

Létezik továbbá védőoltás macskák részére Microsporum okozta gombás bőrfertőzés ellen. A vakcina megelőzésre és kezelésre egyaránt használható. Ezek a gombák emberben is megtelepedhetnek, és viszketéssel, bőrpírral járó bőrfertőzést okozhatnak, ezért érdemes gondot fordítani megelőzésükre. A vakcinázást kétszeri alapoltás után elegendő évente ismételni.

 

A macskák szintén gyakori fertőző megbetegedése a fertőző hashártyagyulladás (FIP). A betegség elleni vakcinát orrcsepp formájában kaphatják meg az állatok.



 

7. Fogyasztó diétás táplálás

 

Napjainkban egyre gyakoribb probléma, hogy háziállataink jelentős többletsúlyra tesznek szert a mozgásszegény életmód, és a bőséges táplálékellátás következtében. Az állattulajdonosok a rohanó életmód mellett egyre kevesebb időt tudnak szánni kedvencük sétáltatására, mozgatására, és sok esetben az állatot jutalomfalatokkal kárpótolják ezért. Ezek a tényezők összességükben vezetnek az állat elhízásához. A hízási hajlamot ezen kívül fokozza az állat ivartalanítása (tekintet nélkül arra hogy nőstény, vagy hím állatról van-e szó), mert ezzel megváltozik a hormonháztartás.

 

Az elhízott állatok hajlamosabbak különféle megbetegedésekre, és rövidebb ideig élnek, mint megfelelő kondícióban lévő társaik. Éppen ezért fontos, hogy állataink megtartsák a kívánatos testsúlyukat.

Nem célszerű azonban egyszerűen koplaltatással, táplálékmegvonással lefogyasztani elhízott állatunkat, mert a zsírraktárakból hirtelen felszabaduló nagy mennyiségű zsír károsíthatja a májat. Különösen igaz ez a macskákra, mert az ő esetükben akár néhány nap alatt visszafordíthatatlan egészségkárosodást okozhat a koplalás. Fogyasztási célra sokkal jobban megfelelnek az állateledel gyártó cégek által előállított diétás konzerv, illetve száraztápok. Ezek a tápok kifejezetten túlsúlyos kutyák és cicák számára készülnek. Ezekkel a speciális tápokkal az elhízás megelőzhető, és a már elhízott állatok is lefogyaszthatók néhány hónap leforgása alatt, ha kellően következetesek, és türelmesek vagyunk.

 

A rendelőnkben is végzett fogyasztó program lényege, hogy az állat csak az állatorvos által előírt csökkentett energiatartalmú diétás tápot fogyaszthatja, és azt is csak az előírt mennyiségben. A kijáró cicákat érdemes ezidő alatt csak lakásban tartani, hogy ellenőrizni tudjuk a táplálkozásukat. Az állatot kéthetente mérjék meg lehetőleg ugyanazon a mérlegen, és a mért jegyezzék fel. A diéta keztedtétől számított 1, 3 illetve 6 hónap múlva az állatot tanácsos elhozni egy kontroll vizsgálatra.

Ha ezzel a diétával sikerült lefogyasztanunk az állatot, akkor egy súlyfenntartó diétát kell bevezetni nála, amit célszerű élete végéig etetni.


8. Vemhes a kutyánk

 

Ha kutyánk anyai örömök elé néz, nekünk is érdemes felkészülni a kölykök fogadására. A kölyökkutyák nagyon bájosak, de - különösen ha sokan vannak - pluszmunkát is jelent az elszállásolásuk. Először is szükség lesz egy kuckóra, ahol a szuka ellik, és ellátja a kölyköket. Méretben nagyon változó lehet, a fajta méretétől, és a várható alomszámtól függően. Célszerű az elletőhelyet a lakás egy félreeső zugában kialakítani, ahol megoldható a fűtés (a kölyköknek meleg környezetre van szükségük), illetve könnyen takarítható a padló. Kuckónak remekül megfelel egy olyan láda, ahonnan a szuka könnyen ki-be ugrál, de a kölykök legalább eleinte nem tudnak megszökni belőle. Alomanyagra is szükség lesz, hiszen a kicsik 4-6 hétig a ládában végzik a dolgukat, ezért az alomanyag legyen jó nedvszívó, és melegítsen. Legideálisabb a pamutanyag hulladék, szóba jön még a feldarabolt papír (nem túl festékes újságpapír pl.), valamint a széna. Érdemes gondoskodni infralámpáról, ami a kölykök melegen tartásában segít.

 

Vemhesség

A kutyák vemhességi ideje 64 nap, tehát körülbelül két hónap. A 3-4 hetes vemhességet lehet biztosan diagnosztizálni, ultrahangvizsgálattal, vérvizsgálattal, illetve a has áttapintásával.

A vemhes állatoknak nagyobb a fehérje és energiaszükséglete, táplálásuknál erre mindenképpen tekintettel kell lenni. Emiatt célszerű jobb minőségű tápokat etetni, és növelni kell az etetések gyakoriságát is. A vemhesség végére a napi 3-4-szeri etetés a megfelelő. Persze nem korlátozás nélkül kell etetnünk, nem jó, ha elhízik a kutya. Általában a tápokon feltüntetik, hogy egy adott testsúlyú kutyának mennyi a napi adagja abból a tápból.

Fontos hogy főleg a vemhesség második felétől ne adjunk kalcium kiegészítést a szukának, mert ha szervezete hozzászokik a kalciumbevitelhez, a szoptatással megnövekedett kalcium igényhez nem fog tudni alkalmazkodni. Ez hajlamosítja kalcium hiányos görcsroham kialakulására a szoptatás során.

Gyógyszereket csak állatorvosi javaslatra adjunk az állatnak, bizonyos antibiotikumok fejlődési rendellenességet okozhatnak a kölykökben, más gyógyszerek vetélést idézhetnek elő.

Mivel a kölyökkutyák már a vemhesség alatt fertőződhetnek férgekkel méhen belül, illetve a szopás során is, csökkenthetjük a kölykök férgességét, ha a szukát még fedeztetés előtt féreghajtóval kezeljük, és ezt megismételjük a vemhesség végén (kb. 55. napon).

 

Az ellés

Közeledtére utal a testhőmérséklet csökkenése. Érdemes napi kétszer hőmérőzni a szukát, és ha az átlagos testhőmérséklet 1 fokot esik, akkor várhatóan 24 órán belül megindul az ellés (A kutyák átlagos normál testhőmérséklete 38-39 °C fok).

Az ellés lezajlása során érdemes figyelni, hogy minden kiskutyához tartozó méhlepény távozott-e a méhből. A kutya méhlepénye gyűrű alakú, sötétzöld színű. Ha méhlepény darabok bennmaradnak a méhben, az ellést követő pár napban méhgyulladás alakul ki, a szuka belázasodik, bűzös váladék ürül a hüvelyből. Ilyenkor sokszor csak a méheltávolítás segít.

Akkor kell állatorvosi segítséget kérni, ha a magzatvíz elfolyását követő 20 perc múlva még nincs kölyök, ha a kifejezett tolófájások ellenére nincs kölyök, illetve ha 4 óránál több telt el az előző kölyök születése óta. Ha bizonytalan abban hogy rendben mennek-e a dolgok, telefonon konzultáljon állatorvosával.

Ha az ellés a 67. napig nem indul meg, szükség van a mesterséges megindítására, illetve szükség esetén császármetszésre.

Ha az ellés problémamentesen lezajlott, érdemes a szukát elvinni állatorvoshoz, hogy megvizsgálják nincs több kölyök a méhben, illetve gyógyszerekkel segítik a méh visszaalakulását (involúcióját).

 

A szoptatás

Az ellést követően ürülő un. előtej, vagy föcstej sok ellenanyagot tartalmaz, ami a kölykök későbbi ellenállóképessége szempontjából nagy fontosságú. Fontos hogy minden kölyök hozzájusson ehhez az értékes tápanyaghoz.

A kölyköknek meleg környezetre van szükségük, mert még labilis a hőháztartásuk, könnyen kihűlnek. Az ideális hőmérséklet 3 hetes korig a 30 fok, később 25 fok. Szükség lehet infralámpás melegítésre.

A tej magas kalciumtartalma miatt a szuka sok kalciumot veszít, amit feltétlen pótolni kell, számos állatgyógyászati készítmény van forgalomban ilyen célból. Különösen nagy alomszám esetén jelent fokozott veszélyt a kalcium hiány miatti görcsroham.

Ha kevés teje van a szukának, kutyatejpótló tápszerekkel lehet cumisüvegből etetni a kölyköket, kezdetben 3-4 óránként. A tejhiányra utal, ha az éhes kölykök sokat sírnak, és az emlőt megnyomva kevés tej ürül, vagy nem ürül tej.

Ha túl sok tej termelődik, és nem szopják ki a kölykök, a pangó tej emlőgyulladást okozhat. Ennek jele ha a szuka belázasodik, bágyadt, emlője duzzadt fájdalmas. Ilyen esetekben gyógyszeres kezelésre van szükség.

A kölykök csukott szemmel születnek, kb. 10. napon nyitják ki a szemüket. Önálló vizelet és bélsárürítésre 3 hetes koruktól képesek, addig anyjuk tisztogatása segít nekik. Épp ezért ha mesterségesen neveljük a kölyköt, 3 hetes korig etetések után nedves vattával kell dörzsölni a végbélnyílást, hogy a bélsár, vizelet ürüljön. Két hetes korban javasolt féreghajtóval kezelni a kölyköket és a szukát is. Ezt követően két hetenként ismételt féreghajtásra van szükség.

A kölyköket 1 hónapos kortól lehet kínálni kölyökkutyáknak való eleséggel, hogy 6 hetes korban elválaszthatók legyenek anyjuktól, és önállóan is tudjanak táplálkozni.


9. Kutyák, macskák féregfertőzöttségének közegészségügyi vonatkozásai

 

Galandférgek

Legnagyobb közegészségügyi jelentőségük a galandférgeknek van. Ezek a paraziták kutyák, macskák vékonybelében élősködnek. Az állat köztigazda elfogyasztásával fertőződik, ilyenek lehetnek a kisrágcsálók, madarak, gyíkok, sertés belsőség, bolhák. Leggyakoribb a bolha közvetítésével terjedő Uborkamagképű galandféreg. A bolhás állat fogával elkap egy-egy vérszívót, megeszi, és így fertőződik a férgekkel. Éppen ezért bolhás állatok féreghajtása javasolt a bolhairtással egyidejűleg.

Az ember galandférge szintén a bélben élősködik, ezért nem okoz komolyabb egészségügyi panaszt. Ha azonban a kutya háromtagú galandférge (Echinococcus granulosus), vagy a róka öttagú galandférge (E. multilocularis) kerül az emberbe, akkor a belső szervekben un. hydatidatömlő alakulhat ki. A peték szájon át bejutva (kisgyermekek fertőződésveszélye a kutyaürülékkel szennyezett homokozóból!) a bélből leghamarabb a májba jutnak, ezért ott alakul ki leginkább tömlő. Eljuthatnak azonban a tüdőbe, vesébe, agyba illetve más szervekbe is. Ezekben a tömlőkben a féreg gyakorlatilag fertőző lárvává alakul. Ilyenkor a féreg fejlődésmenetében az ember a köztigazda. Ha az embert ragadozó enné még, benne alakulhatna ki a bélben élősködő galandféreg. Ma már erre nyilván ritkán kerül sor, viszont az emberi szervekben kialakuló tömlő súlyos problémákat is okozhat. A növekvő tömlő sokáig nem okoz tüneteket, idővel azonban az érintett szervektől függően jelentkezhet: hascsikarás. sárgaság, mellkasi fájdalom, köhögés. Ha a ciszta magától megreped, az akár végzetes kimenetelű is lehet. A kezelés során a féreghajtó tablettákon kívül sebészi kimetszésre is szükség lehet.

A megelőzésben mindenképp fontos, hogy megakadályozzuk az állatok fertőződését galandférgekkel, illetve rendszeres féreghajtó kezelést alkalmazzunk. A kutyákat célszerű kitiltani a házi vágásokról, ahol sertésbelsőség fogyasztása révén fertőződhetnek galandférgekkel.

 

Fonálférgek

Strongylus stercoralis: ritkán fordul elő kutyában, macskában. Emberben nem tud megtelepedni, de bőrön át való bejutás, és vándorlás kapcsán okozhatnak "larva migrans cutanea" nevű csalánkiütéssel, viszketéssel járó bántalmat. Gyakran spontán gyógyul.

Kampósférgesség: gyakori fonálféreg-fertőzés kölyökállatokban. Az állatok fertőződhetnek bizonyos kampósférgekkel az anyaállat tejével, mivel a tejelés során a lárvák aktiválódnak, és az emlőbe vándorolnak. A kampósféreg lárvák is a "larva migrans cutanea" kórképet idézhetik elő. Megelőzésükben fontos a vemhes állatok féreghajtása a vemhesség 40.-64. napja közt komplex féreghajtó tablettákkal, illetve a kölykök két hetes korától rendszeres féreghajtó kezelés. (Az emberi bélben élősködő kampósférgeket hazánkban egy mentesítési program eredményeként felszámolták.)

 

Tüdőférgesség: ritka kutyában, macskában, emberre nem jelent veszélyt.

Orsóférgesség: Különösen kölyökállatokban gyakori fonálféreg. Akárcsak a kampósférgek, szoptatás alatt tejjel fertőzhetik a kölyköket, ezen túl viszont a vemhesség alatt is átjuthatnak féreglárvák a placentán keresztül. A kölykök egyharmada fertőzötten születik, vagy szopással fertőződik. 1 éves kor felett ritkábban fordul elő, az állatokban részleges immunitás alakulhat ki. Vemhes és szoptató állatokban azonban a latens fertőzés aktiválódhat. A fertőzött állatok bélsarával féregpeték ürülnek, ami emberbe szájon át bekerülhet (kisgyermekek fertőződésveszélye a kutyaürülékkel szennyezett homokozóból!), és a "larva migrans visceralis" névre hallgató betegséget okozza. Az emberben a petékből lárva alakul ki, és a szervezetben vándorolva gyulladásos gócokat hoz létre. A gócokban a lárva elpusztul ugyan, de a gócok változatos tüneteket okozhatnak: köhögés, hasi fájdalmak, láz, fejfájás, kiütések, stb. Ha a lárvák a szembe vándorolnak, súlyos látáskárosodás, illetve vakság alakulhat ki. Vérvizsgálatok alapján Magyarországon a felnőttek 18 %-a érintett, a 3-5 éves gyerekek 40%-a! Ez sajnos nem kevés, ezért állataink féreghajtóval történő rendszeres kezelésére nagy hangsúlyt kell fektetnünk. Különösen fontos a vemhes állatok, és a kölykök kezelése, és az alapvető higiénés szabályok maradéktalan betartása (alapos kézmosás az állattal való foglalkozás után).

 

A kutya nyelőcsőférgessége: ritka, nem jelent veszélyt az emberre

Ragadozók szívférgessége: Magyarországon ritka, csak behurcolt esetek fordulnak elő. Emberre nem különösebben veszélyes.

A fentiek alapján fontos a rendszeres féreghajtó kezelés kutyák, macskák esetében. A kezelés szájon át beadott pasztával, vagy tablettával történik. A fokhagyma a közhiedelemmel ellentétben nem megfelelő féreghajtó szer.

Felnőtt állatok esetében 3-6 havonta javasolt a kezelése. Kölyökállatok féreghajtóval történő kezelését 2 hetes korban kell elkezdeni, és rendszeresen ismételni.

Az ebek kötelező veszettség oltásakor, a jelenleg érvényes jogszabályok értelmében, kötelező féreghajtó kezelést is végezni az állatoknál.


10. Kutyák egészségvédelme

 

Ahhoz hogy kedvencünket jó egészségben megtarthassuk, nem árt tisztában lennünk azzal, milyen veszélyek is leselkednek rájuk. A baj megelőzésének első lépése, hogy tudjuk mitől tartsunk, mit tegyünk hogy elkerüljük, és miről ismerjük fel a problémát.

 

1. Parazitás fertőzések megelőzése

Hogy kutyánk egészségét védjük, meg kell akadályoznunk, hogy külső-belső élősködők támadják meg. A paraziták részben tápanyagokat vonnak el a szervezettől (pl. bélférgek), részben pedig súlyos fertőzések közvetítői lehetnek (pl. kullancsok). Ha a kutya allergiás az élősködőre (pl. bolhára), akkor súlyos általános tünetek is kísérhetik a parazitás fertőzést. Bizonyos paraziták az emberre is veszélyt jelentenek, ezért fokozottan ügyelni kell állataink mentesítésére (pl. bélférgek).

Megelőzés: felnőtt állatok 6 havonta történő féreghajtó kezelése, valamint bolha-kullancs ellen hatékony spot on készítmények/nyakörvek alkalmazása folyamatosan

 

2. Védőoltások beadatása

Számos fertőző betegségtől védhetjük meg kedvencünket, ha oltásokban részesítjük (parvo, szopornyica, májgyulladás, leptospirosis). Kölyökállatoknak egy oltási sorozatra van szüksége, felnőttkorban az évente beadatott veszettség elleni és kombinált oltás már elegendő védelmet biztosít. Idősebb korban a két oltás összevonható, és évi egyetlen vakcinással teljes védelem érhető el. Ha módunkban áll célszerű a kullancsok által terjesztett Lyme kór ellen is védőoltást kérni állatorvosunktól, létezik továbbá vakcina gombás bőrfertőzések kezelésére, megelőzésére.

 

3. Szűrővizsgálatok

Különösen idősödő (7 év feletti) állatok esetében van nagy jelentősége a laboratóriumi szűrővizsgálatoknak. A betegségek nagy része nem hirtelen akut formában jelentkezik, hanem idült elhúzódó lefolyású. Ezért sokszor nincsenek feltűnő tünetei egy kialakulóban lévő krónikus bántalomnak, vagy a tünetek annyira lassan súlyosbodnak, hogy a tulajdonos nem figyel fel rájuk (pl. fokozódó vízfogyasztás). Ezek a problémák (májbetegségek, idült veseelégtelenség, cukorbetegség) hatékonyabban kezelhetők, illetve kevesebb kárt okoznak a szervezetben, ha korábban diagnosztizáljuk, és kezeljük őket. Éppen ezért idősödő állatok esetében javasolt évente vérvizsgálatot végeztetni, hogy kiszűrjük az ilyen betegségben szenvedőket. Idős állatok részére geriátriai vizsgálat végzése javasolt, ami lényegében egy részletes fizikális betegvizsgálat a rendelőben, kiegészítve vérvizsgálattal, szükség esetén műszeres vizsgálatokkal (röntgen, ultrahang).

 

4. Szájhigiénia

A kutyák hajlamosak a fogkőképződésre, különösen a kistestű toy breed fajták (uszkár, yorkshire, bichonok, stb.). A fogakra rakódó fogkő szájbűzt okoz, kilazítja a fogakat, és sok baktérium halmozódik fel benne.

Megelőzés: Érdemes legalább negyedévente ellenőriznünk kedvencünk fogait, és ha feltűnő barnás lepedék látszik a fogakon, akkor állatorvossal mielőbb eltávolíttatni a lepedéket. A kőképződés megelőzésére igénybe vehetők rágótabletták, illetve kutyafogkefével történő ápolás heti 2-3-szor.

 

5. Fajtabetegségek

A nagytestű laza testalkatú fajták (pl. masztiff, labrador, dog, szetterek) hajlamosak gyomorcsavarodásra. Ilyenkor a gyomor megcsavarodik a hasüregben, és sok gáz halmozódik fel benne. A kutya felfúvódik, és rövid idő alatt súlyos sokkos állapotba kerül. Sokszor még a műtéti kezelés ellenére sem sikerül megmenteni az állat életét.

Megelőzése: felnőtt kutyánkat este egyszer etessük, és utána már ne labdázzon, szaladgáljon a kertben. Ha a kutya gyomra teli van, könnyebben alakul ki csavarodás pl. ha játékosan hempereg. Az étellel teli gyomorban gyorsabban, több gáz szabadul fel.

Újabban egy megelőzésre szolgáló műtéti beavatkozás is terjedőben van. Az un. gastroplexia lényege, hogy a gyomrot rögzítik a hasfalhoz, hogy ne tudjon megcsavarodni. A beavatkozást ivartalanítási műtéttel egybekötve lehet egyszerűen elvégezni.

Tacskó testalkatú kutyák idősebb korukban hajlamosak a gerincsérvre. Ilyenkor a gerinccsigolyák között lévő porckorong előesik és nyomja a gerincvelőt. Általában hirtelen súlyos tünetekkel (fájdalom, bénulás) jár együtt. A betegséget tacskóbénulásnak is szokták nevezni, mert a hosszú törzs a rövid végtagokkal anatómiailag hajlamosít a betegségre.

Megelőzése: csak annyit tehetnek a tacsitulajdonosok, hogy amennyire lehet kerülik az állat lépcsőzését. A lépcsőn járás jobban igénybe veszi a hosszú gerincet, könnyebben alakul ki a probléma. Sajnos néha a legnagyobb odafigyelés ellenére is baj lehet, ilyenkor fontos hogy azonnal orvoshoz kerüljön az állat. Órákon is múlhat a kutya állapota!

Dobermannok különösen hajlamosak egy szívizombetegségre, amit dilatációs kardiomiopátiának hívnak. Lényege, hogy a szív kitágul, ezért kevésbé hatékonyan áramoltatja a vért a szervezetben. Ennek következtében hasvízkór, és tüdővizenyő alakulhat ki. A tüdővizenyő az állat életét is veszélyeztetheti fulladáshoz vezethet. Jele a betegségnek a köhécselés, ami inkább az éjszakai órákban jellemző, valamint a fáradékonyság. Gyanú esetén mellkasröntgennel és szívultrahanggal tehető biztossá a diagnózis. Megfelelő kezeléssel többéves túlélés érhető el, de kezelés nélkül hirtelen keringésösszeomlás és elhullás következhet be.

Megelőzés: idősödő dobermannoknál különösen figyelni kell a kezdeti tünetekre, illetve a szívultrahang vizsgálat szűrővizsgálatként is igénybe vehető.

Nagytestű kutyafajták szinte mindegyikében gyakori a csípőízületi dysplasia. Ez a veleszületett fejlődési rendellenesség azzal jár, hogy a combcsont és a medence tökéletlen kapcsolódása miatt a csípőizületben fájdalom jelentkezik mozgáskor. Idővel izületgyulladás és izületi elfajulás alakul ki. Biztosan csak 1-1.5 éves kor felett lehet megállapítani csípőröntgennel. Tüneteket súlyosságtól függően okoz, sokszor több éves korban.

Megelőzés: a kutya kiválasztásakor érdemes olyan alomból választani, ahol mindkét szülőt szűrték a betegségre, ezzel kisebb eséllyel alakul ki probléma a mi kutyánknál. Származástól függetlenül az érintett fajták egyedeit 1-1.5 éves korban érdemes röntgenvizsgálatnak alávetni. Ha dysplaziás a kutya, gyógyszerekkel lassítható a betegség lefolyása. Az ilyen kutyákat kímélni kell, munkakutyának nem alkalmasak. Mivel örökletes betegségről van szó, a megelőzéshez hozzátartozik, hogy a beteg egyedek ne legyenek továbbtenyésztve.

A fülgyulladás sok kutya rendszeres problémája. Különösen hajlamosak rá a spánielek. Az idültté váló fülgyulladás azzal jár, hogy a külső hallójárat bőre megvastagodik, és beszűkül a hallójárat. Így kevésbé tud szellőzni, ezért még hajlamosabb a gyulladásra, nem gyógyul meg a fertőzés. Ezekben az esetekben már csak a hallójárat műtéti megnyitása hoz tartós javulást.

Megelőzés: Hajlamosít a fülgyulladás kialakulására ha víz kerül a fülekbe, erre fürdetéskor figyelni kell. Hosszú szőrű fajtáknál a hallójárat is szőrös, ezeket a szőrszálakat célszerű kutyakozmetikussal, vagy állatorvossal kitépetni, mert rontja a fül szellőzését. Ha idegentest kerül a fülbe (toklász), az rövid időn belül fülgyulladást okoz. Toklászos időszakban (június-szeptember) érdemes a fül belső oldalán lenyíratni a szőrt, hogy a toklász kevésbé tudjon belekapaszkodni. Különösen toklászos terepen akár vékony harisnyát is húzhatunk a kutya fejére, ami takarja a füleket. Ha azt vesszük észre, hogy kutyánk sokat rázza a fejét, füleit vakarja, keressük fel az állatorvost, mert az elhanyagolt fülgyulladás gyakran idültté válik, és kezelésre nehezebben reagál (pl. a hallójárat beszűkülése miatt).

Hosszú szőrű fajták nyári problémája a toklász. Ez a kis növénydarab belemehet fülbe, lábba, szembe, orrba.

Megelőzés: A lábvégbe fúródást megakadályozhatjuk úgy hogy a lábujjak közül alul-felül kinyírjuk a szőrt. Kutyakozmetikus nyírógéppel gyorsan megoldja a dolgot, de ha van türelmük, egy kisebb tompa végű görbe ollóval otthon is elvégezető feladat. Hogy orrba, szembe ne menjen sajnos nem tudjuk megakadályozni, csak a szerencsében bízhatunk. Mindenesetre célszerű kerülni az olyan terepet ahol sok a toklász, és figyeljük a kutyát, hogy időben észrevegyük a bajt (szem: hunyorgás, pirosság, váladék, orr: tüsszögés, mely véressé válhat).


11. Macskák egészségvédelme

 

Ahhoz hogy kedvencünket jó egészségben megtarthassuk, nem árt tisztában lennünk azzal, milyen veszélyek is leselkednek rájuk. A baj megelőzésének első lépése, hogy tudjuk mitől tartsunk, mit tegyünk hogy elkerüljük, és miről ismerjük fel a problémát.

 

1. Parazitás fertőzések megelőzése

Hogy macskánk egészségét védjük, meg kell akadályoznunk, hogy külső-belső élősködők támadják meg. A paraziták részben tápanyagokat vonnak el a szervezettől (pl. bélférgek), részben pedig súlyos fertőzések közvetítői lehetnek (pl. kullancsok). Ha a macska allergiás az élősködőre (pl. bolhára), akkor súlyos általános tünetek is kísérhetik a parazitás fertőzést. Bizonyos paraziták az emberre is veszélyt jelentenek, ezért fokozottan ügyelni kell állataink mentesítésére (pl. bélférgek).

Megelőzés: felnőtt állatok 6 havonta történő féreghajtó kezelése, valamint bolha-kullancs ellen hatékony spot on készítmények alkalmazása folyamatosan.

 

2. Védőoltások beadatása

Számos fertőző betegségtől védhetjük meg kedvencünket, ha oltásokban részesítjük (macskanátha, rhinotracheitis, leukosis, stb.). Kölyökállatoknak egy oltási sorozatra van szüksége, felnőttkorban az évente beadatott ismétlő oltások már elegendő védelmet biztosítanak. Kijáró macskák oltásaira különösen nagy figyelmet kell fordítanunk, mert ők rendszeresen kapcsolatba kerülnek idegen macskákkal, és sokkal több esélyük van a fertőzésekre. Ha módunkban áll célszerű bőrgombásság elleni vakcinát is beadatni az állatorvossal, különösen, mivel a gombák egy része az emberben is bőrfertőzést okoz.

 

3. Szűrővizsgálatok

Különösen idősödő (7 év feletti) állatok esetében van nagy jelentősége a laboratóriumi szűrővizsgálatoknak. A betegségek nagy része nem hirtelen akut formában jelentkezik, hanem idült elhúzódó lefolyású. Ezért sokszor nincsenek feltűnő tünetei egy kialakulóban lévő krónikus bántalomnak, vagy a tünetek annyira lassan súlyosbodnak, hogy a tulajdonos nem figyel fel rájuk (pl. fokozódó vízfogyasztás). Ezek a problémák (pl. májbetegségek, idült veseelégtelenség, cukorbetegség) hatékonyabban kezelhetők, illetve kevesebb kárt okoznak a szervezetben, ha korábban diagnosztizáljuk, és kezeljük őket. Éppen ezért idősödő állatok esetében javasolt évente vérvizsgálatot végeztetni, hogy kiszűrjük az ilyen betegségben szenvedőket. Idős állatok részére geriátriai vizsgálat végzése javasolt, ami lényegében egy részletes fizikális betegvizsgálat a rendelőben, kiegészítve vérvizsgálattal, szükség esetén műszeres vizsgálatokkal (röntgen, ultrahang).

 

4. Szájhigiénia

A macskák hajlamosak a fogkőképződésre. A fogakra rakódó fogkő szájbűzt okoz, kilazítja a fogakat, és sok baktérium halmozódik fel benne.

Megelőzés: Érdemes legalább negyedévente ellenőriznünk kedvencünk fogait, és ha feltűnő barnás lepedék látszik a fogakon, akkor állatorvossal mielőbb eltávolíttatni a lepedéket. A kőképződés megelőzésére igénybe vehetők rágótabletták, illetve macskafogkefével történő ápolás heti 2-3-szor.

 

5. Húgykőképződés

Leginkább ivartalnított kandúrok problémája, hogy a vizeletből kicsapódó üledék eltömi a szűk húgycsövet, ami vizeletürítési problémát okoz. Az állat erőlködik, nem tud vizelni, vagy néha kevés véres vizeletet ürít. Az ilyen panaszra nagyon oda kell figyelni, ha nem szüntetik meg az elzáródást (katéterrel), akkor rövid idő alatt súlyos veseelégtelenség alakulhat ki. Nőstényekben ez a probléma nem jelentkezik, kandúrokban igen, de ritkább mint a herélt állatok esetében.

Megelőzése: kandúrok herélését 6-9 hónapos kor felett célszerű legkorábban elvégeztetni, mert a korai ivartalanítás a húgycső kifejlődését hátrányosan befolyásolhatja, és a szűkebb húgycső hajlamosít az elzáródásra. Az ivartalanított állatoknak javasolt olyan gyógytápokkal etetni, mely összetételénél fogva nem kedvez a kőképződésnek.

 

6. Szőrápolás

A hosszú szőrű fajták szőrének kefélése elengedhetetlen, ennek híján a bunda csomókban fog összeállni. A csomók alatt nem szellőzik a bőr, kipállik, begyullad. A szőrápoláshoz kölyökkortól érdemes szoktatni az állatokat. Ha nagyon nemezes a bunda, azt már nem lehet kikefélni, a kutyakozmetikus egész rövidre kell hogy vágja a szőrt, legtöbbször bódításban. Szintén a hosszú szőrűek problémája, hogy a tisztálkodással lenyalt szőr az emésztőrendszerben labdává állhat össze, akadályozva a béltartalom áramlását.

Megelőzés: szőroldó pasztákat célszerű heti 2 alkalommal adni az állatnak, mely megakadályozza a szőrlabda kialakulásását. Ha alkalmanként szőrt hány a macskánk, mindenképp javasolt ilyen készítmények használata.