Ahhoz hogy kedvencünket jó egészségben megtarthassuk, nem árt tisztában lennünk azzal, milyen veszélyek is leselkednek rájuk. A baj megelőzésének első lépése, hogy tudjuk mitől tartsunk, mit tegyünk hogy elkerüljük, és miről ismerjük fel a problémát.
Parazitás fertőzések megelőzése
Hogy kutyánk egészségét védjük, meg kell akadályoznunk, hogy külső-belső élősködők támadják meg. A paraziták részben tápanyagokat vonnak el a szervezettől (pl. bélférgek), részben pedig súlyos fertőzések közvetítői lehetnek (pl. kullancsok). Ha a kutya allergiás az élősködőre (pl. bolhára), akkor súlyos általános tünetek is kísérhetik a parazitás fertőzést. Bizonyos paraziták az emberre is veszélyt jelentenek, ezért fokozottan ügyelni kell állataink mentesítésére (pl. bélférgek).
Megelőzés: felnőtt állatok 6 havonta történő féreghajtó kezelése, valamint bolha-kullancs ellen hatékony spot on készítmények/nyakörvek alkalmazása folyamatosan
Védőoltások beadatása
Számos fertőző betegségtől védhetjük meg kedvencünket, ha oltásokban részesítjük (parvo, szopornyica, májgyulladás, leptospirosis). Kölyökállatoknak egy oltási sorozatra van szüksége, felnőttkorban az évente beadatott veszettség elleni és kombinált oltás már elegendő védelmet biztosít. Idősebb korban a két oltás összevonható, és évi egyetlen vakcinással teljes védelem érhető el. Ha módunkban áll célszerű a kullancsok által terjesztett Lyme kór ellen is védőoltást kérni állatorvosunktól, létezik továbbá vakcina gombás bőrfertőzések kezelésére, megelőzésére.
Szűrővizsgálatok
Különösen idősödő (7 év feletti) állatok esetében van nagy jelentősége a laboratóriumi szűrővizsgálatoknak. A betegségek nagy része nem hirtelen akut formában jelentkezik, hanem idült elhúzódó lefolyású. Ezért sokszor nincsenek feltűnő tünetei egy kialakulóban lévő krónikus bántalomnak, vagy a tünetek annyira lassan súlyosbodnak, hogy a tulajdonos nem figyel fel rájuk (pl. fokozódó vízfogyasztás). Ezek a problémák (májbetegségek, idült veseelégtelenség, cukorbetegség) hatékonyabban kezelhetők, illetve kevesebb kárt okoznak a szervezetben, ha korábban diagnosztizáljuk, és kezeljük őket. Éppen ezért idősödő állatok esetében javasolt évente vérvizsgálatot végeztetni, hogy kiszűrjük az ilyen betegségben szenvedőket. Idős állatok részére geriátriai vizsgálat végzése javasolt, ami lényegében egy részletes fizikális betegvizsgálat a rendelőben, kiegészítve vérvizsgálattal, szükség esetén műszeres vizsgálatokkal (röntgen, ultrahang).
Szájhigiénia
A kutyák hajlamosak a fogkőképződésre, különösen a kistestű toy breed fajták (uszkár, yorkshire, bichonok, stb.). A fogakra rakódó fogkő szájbűzt okoz, kilazítja a fogakat, és sok baktérium halmozódik fel benne.
Megelőzés: Érdemes legalább negyedévente ellenőriznünk kedvencünk fogait, és ha feltűnő barnás lepedék látszik a fogakon, akkor állatorvossal mielőbb eltávolíttatni a lepedéket. A kőképződés megelőzésére igénybe vehetők rágótabletták, illetve kutyafogkefével történő ápolás heti 2-3-szor.
Fajtabetegségek
A nagytestű laza testalkatú fajták (pl. masztiff, labrador, dog, szetterek) hajlamosak gyomorcsavarodásra. Ilyenkor a gyomor megcsavarodik a hasüregben, és sok gáz halmozódik fel benne. A kutya felfúvódik, és rövid idő alatt súlyos sokkos állapotba kerül. Sokszor még a műtéti kezelés ellenére sem sikerül megmenteni az állat életét.
Megelőzése: felnőtt kutyánkat este egyszer etessük, és utána már ne labdázzon, szaladgáljon a kertben. Ha a kutya gyomra teli van, könnyebben alakul ki csavarodás pl. ha játékosan hempereg. Az étellel teli gyomorban gyorsabban, több gáz szabadul fel.
Újabban egy megelőzésre szolgáló műtéti beavatkozás is terjedőben van. Az un. gastroplexia lényege, hogy a gyomrot rögzítik a hasfalhoz, hogy ne tudjon megcsavarodni. A beavatkozást ivartalanítási műtéttel egybekötve lehet egyszerűen elvégezni.
Tacskó testalkatú kutyák idősebb korukban hajlamosak a gerincsérvre. Ilyenkor a gerinccsigolyák között lévő porckorong előesik és nyomja a gerincvelőt. Általában hirtelen súlyos tünetekkel (fájdalom, bénulás) jár együtt. A betegséget tacskóbénulásnak is szokták nevezni, mert a hosszú törzs a rövid végtagokkal anatómiailag hajlamosít a betegségre.
Megelőzése: csak annyit tehetnek a tacsitulajdonosok, hogy amennyire lehet kerülik az állat lépcsőzését. A lépcsőn járás jobban igénybe veszi a hosszú gerincet, könnyebben alakul ki a probléma. Sajnos néha a legnagyobb odafigyelés ellenére is baj lehet, ilyenkor fontos hogy azonnal orvoshoz kerüljön az állat. Órákon is múlhat a kutya állapota!
Dobermannok különösen hajlamosak egy szívizombetegségre, amit dilatációs kardiomiopátiának hívnak. Lényege, hogy a szív kitágul, ezért kevésbé hatékonyan áramoltatja a vért a szervezetben. Ennek következtében hasvízkór, és tüdővizenyő alakulhat ki. A tüdővizenyő az állat életét is veszélyeztetheti fulladáshoz vezethet. Jele a betegségnek a köhécselés, ami inkább az éjszakai órákban jellemző, valamint a fáradékonyság. Gyanú esetén mellkasröntgennel és szívultrahanggal tehető biztossá a diagnózis. Megfelelő kezeléssel többéves túlélés érhető el, de kezelés nélkül hirtelen keringésösszeomlás és elhullás következhet be.
Megelőzés: idősödő dobermannoknál különösen figyelni kell a kezdeti tünetekre, illetve a szívultrahang vizsgálat szűrővizsgálatként is igénybe vehető.
Nagytestű kutyafajták szinte mindegyikében gyakori a csípőízületi dysplasia. Ez a veleszületett fejlődési rendellenesség azzal jár, hogy a combcsont és a medence tökéletlen kapcsolódása miatt a csípőizületben fájdalom jelentkezik mozgáskor. Idővel izületgyulladás és izületi elfajulás alakul ki. Biztosan csak 1-1.5 éves kor felett lehet megállapítani csípőröntgennel. Tüneteket súlyosságtól függően okoz, sokszor több éves korban.
Megelőzés: a kutya kiválasztásakor érdemes olyan alomból választani, ahol mindkét szülőt szűrték a betegségre, ezzel kisebb eséllyel alakul ki probléma a mi kutyánknál. Származástól függetlenül az érintett fajták egyedeit 1-1.5 éves korban érdemes röntgenvizsgálatnak alávetni. Ha dysplaziás a kutya, gyógyszerekkel lassítható a betegség lefolyása. Az ilyen kutyákat kímélni kell, munkakutyának nem alkalmasak. Mivel örökletes betegségről van szó, a megelőzéshez hozzátartozik, hogy a beteg egyedek ne legyenek továbbtenyésztve.
A fülgyulladás sok kutya rendszeres problémája. Különösen hajlamosak rá a spánielek. Az idültté váló fülgyulladás azzal jár, hogy a külső hallójárat bőre megvastagodik, és beszűkül a hallójárat. Így kevésbé tud szellőzni, ezért még hajlamosabb a gyulladásra, nem gyógyul meg a fertőzés. Ezekben az esetekben már csak a hallójárat műtéti megnyitása hoz tartós javulást.
Megelőzés: Hajlamosít a fülgyulladás kialakulására ha víz kerül a fülekbe, erre fürdetéskor figyelni kell. Hosszú szőrű fajtáknál a hallójárat is szőrös, ezeket a szőrszálakat célszerű kutyakozmetikussal, vagy állatorvossal kitépetni, mert rontja a fül szellőzését. Ha idegentest kerül a fülbe (toklász), az rövid időn belül fülgyulladást okoz. Toklászos időszakban (június-szeptember) érdemes a fül belső oldalán lenyíratni a szőrt, hogy a toklász kevésbé tudjon belekapaszkodni. Különösen toklászos terepen akár vékony harisnyát is húzhatunk a kutya fejére, ami takarja a füleket. Ha azt vesszük észre, hogy kutyánk sokat rázza a fejét, füleit vakarja, keressük fel az állatorvost, mert az elhanyagolt fülgyulladás gyakran idültté válik, és kezelésre nehezebben reagál (pl. a hallójárat beszűkülése miatt).
Hosszú szőrű fajták nyári problémája a toklász. Ez a kis növénydarab belemehet fülbe, lábba, szembe, orrba.
Megelőzés: A lábvégbe fúródást megakadályozhatjuk úgy hogy a lábujjak közül alul-felül kinyírjuk a szőrt. Kutyakozmetikus nyírógéppel gyorsan megoldja a dolgot, de ha van türelmük, egy kisebb tompa végű görbe ollóval otthon is elvégezhető feladat. Hogy orrba, szembe ne menjen sajnos nem tudjuk megakadályozni, csak a szerencsében bízhatunk. Mindenesetre célszerű kerülni az olyan terepet ahol sok a toklász, és figyeljük a kutyát, hogy időben észrevegyük a bajt (szem: hunyorgás, pirosság, váladék, orr: tüsszögés, mely véressé válhat).