Galandférgek
Legnagyobb közegészségügyi jelentőségük a galandférgeknek van. Ezek a paraziták kutyák, macskák vékonybelében élősködnek. Az állat köztigazda elfogyasztásával fertőződik, ilyenek lehetnek a kisrágcsálók, madarak, gyíkok, sertés belsőség, bolhák. Leggyakoribb a bolha közvetítésével terjedő Uborkamagképű galandféreg. A bolhás állat fogával elkap egy-egy vérszívót, megeszi, és így fertőződik a férgekkel. Éppen ezért bolhás állatok féreghajtása javasolt a bolhairtással egyidejűleg.
Az ember galandférge szintén a bélben élősködik, ezért nem okoz komolyabb egészségügyi panaszt. Ha azonban a kutya háromtagú galandférge (Echinococcus granulosus), vagy a róka öttagú galandférge (E. multilocularis) kerül az emberbe, akkor a belső szervekben un. hydatidatömlő alakulhat ki. A peték szájon át bejutva (kisgyermekek fertőződésveszélye a kutyaürülékkel szennyezett homokozóból!) a bélből leghamarabb a májba jutnak, ezért ott alakul ki leginkább tömlő. Eljuthatnak azonban a tüdőbe, vesébe, agyba illetve más szervekbe is. Ezekben a tömlőkben a féreg gyakorlatilag fertőző lárvává alakul. Ilyenkor a féreg fejlődésmenetében az ember a köztigazda. Ha az embert ragadozó enné még, benne alakulhatna ki a bélben élősködő galandféreg. Ma már erre nyilván ritkán kerül sor, viszont az emberi szervekben kialakuló tömlő súlyos problémákat is okozhat. A növekvő tömlő sokáig nem okoz tüneteket, idővel azonban az érintett szervektől függően jelentkezhet: hascsikarás. sárgaság, mellkasi fájdalom, köhögés. Ha a ciszta magától megreped, az akár végzetes kimenetelű is lehet. A kezelés során a féreghajtó tablettákon kívül sebészi kimetszésre is szükség lehet.
A megelőzésben mindenképp fontos, hogy megakadályozzuk az állatok fertőződését galandférgekkel, illetve rendszeres féreghajtó kezelést alkalmazzunk. A kutyákat célszerű kitiltani a házi vágásokról, ahol sertésbelsőség fogyasztása révén fertőződhetnek galandférgekkel.
Fonálférgek
Strongylus stercoralis: ritkán fordul elő kutyában, macskában. Emberben nem tud megtelepedni, de bőrön át való bejutás, és vándorlás kapcsán okozhatnak „larva migrans cutanea” nevű csalánkiütéssel, viszketéssel járó bántalmat. Gyakran spontán gyógyul.
Kampósférgesség: gyakori fonálféreg-fertőzés kölyökállatokban. Az állatok fertőződhetnek bizonyos kampósférgekkel az anyaállat tejével, mivel a tejelés során a lárvák aktiválódnak, és az emlőbe vándorolnak. A kampósféreg lárvák is a „larva migrans cutanea” kórképet idézhetik elő. Megelőzésükben fontos a vemhes állatok féreghajtása a vemhesség 40.-64. napja közt komplex féreghajtó tablettákkal, illetve a kölykök két hetes korától rendszeres féreghajtó kezelés. (Az emberi bélben élősködő kampósférgeket hazánkban egy mentesítési program eredményeként felszámolták.)
Tüdőférgesség: ritka kutyában, macskában, emberre nem jelent veszélyt.
Orsóférgesség: Különösen kölyökállatokban gyakori fonálféreg. Akárcsak a kampósférgek, szoptatás alatt tejjel fertőzhetik a kölyköket, ezen túl viszont a vemhesség alatt is átjuthatnak féreglárvák a placentán keresztül. A kölykök egyharmada fertőzötten születik, vagy szopással fertőződik. 1 éves kor felett ritkábban fordul elő, az állatokban részleges immunitás alakulhat ki. Vemhes és szoptató állatokban azonban a latens fertőzés aktiválódhat. A fertőzött állatok bélsarával féregpeték ürülnek, ami emberbe szájon át bekerülhet (kisgyermekek fertőződésveszélye a kutyaürülékkel szennyezett homokozóból!), és a „larva migrans visceralis” névre hallgató betegséget okozza. Az emberben a petékből lárva alakul ki, és a szervezetben vándorolva gyulladásos gócokat hoz létre. A gócokban a lárva elpusztul ugyan, de a gócok változatos tüneteket okozhatnak: köhögés, hasi fájdalmak, láz, fejfájás, kiütések, stb. Ha a lárvák a szembe vándorolnak, súlyos látáskárosodás, illetve vakság alakulhat ki. Vérvizsgálatok alapján Magyarországon a felnőttek 18 %-a érintett, a 3-5 éves gyerekek 40%-a! Ez sajnos nem kevés, ezért állataink féreghajtóval történő rendszeres kezelésére nagy hangsúlyt kell fektetnünk. Különösen fontos a vemhes állatok, és a kölykök kezelése, és az alapvető higiénés szabályok maradéktalan betartása (alapos kézmosás az állattal való foglalkozás után).
A kutya nyelőcsőférgessége: ritka, nem jelent veszélyt az emberre
Ragadozók szívférgessége: Magyarországon ritka, csak behurcolt esetek fordulnak elő. Emberre nem különösebben veszélyes.
A fentiek alapján fontos a rendszeres féreghajtó kezelés kutyák, macskák esetében. A kezelés szájon át beadott pasztával, vagy tablettával történik. A fokhagyma a közhiedelemmel ellentétben nem megfelelő féreghajtó szer.
Felnőtt állatok esetében 3-6 havonta javasolt a kezelése. Kölyökállatok féreghajtóval történő kezelését 2 hetes korban kell elkezdeni, és rendszeresen ismételni.
Az ebek kötelező veszettség oltásakor, a jelenleg érvényes jogszabályok értelmében, kötelező féreghajtó kezelést is végezni az állatoknál.